Őszi sajnálom, hogy nem leszoktam a dohányzásról. Dental Tribune Hungary Edition No. 4, - Őszi sajnálom, hogy nem leszoktam a dohányzásról


Uff király Zólyomi, egy különc felvidéki őszi sajnálom, aki francia képeslapokat hozatott a falusi postán, évek óta, reggeltől délig az íróasztalánál üldögélt, és világmegjavító regényt írt, amelyet sohasem fog kinyomtatni, divatos színésznők és előkelő hölgyek fotográfiáit akasztotta a falra, a telet mindig Párizsban vagy legalábbis Pesten óhajtotta eltölteni, de erre sohasem volt pénze, esténkint a tanítót vagy a papot látta vendégül asztalánál, hogy nem leszoktam a dohányzásról egyedül merengett a borospohár felett, a csillogó szerednyeibe nézett, sóhajtott, s egy nőre gondolt, majd a nyéki nehéz bort töltötte karcsú pohárba, és álarcosbálnak képzelte a világot, valahol a szoba hátterében mélyedés van, ahol a nagyopera zenekara Mozarttól játszik csengő-bongó zenedarabokat, legvégül francia bort ízlelt, és az jutott eszébe, hogy mily kár: más korban él, Bessenyeit, a nyugalomba vonult gárdistát nem keresheti fel holnap a szomszéd faluban.

És hogy tökéletesen lássuk Zólyomit, nyissuk szét keblén a magas mellényt, fölötte egy régi divat szerint nyakra csavart selyemkendővel, ahol az amulett függ vékony ezüstláncon, s piros bőrdarabka jelzi a helyét a vívóköntösön: őszi sajnálom szívben egy évtized óta változatlan hűséggel és reménytelenséggel ült trónszékén egy királynő, akit Lányvári Izabellának hívtak.

Bizonyos, hogy eleinte - a régi pesti utazáskor, midőn Zólyomi utoljára volt a fővárosban, három hogy nem leszoktam a dohányzásról kalapot vett, egy tucat sétapálcát elefántcsont gombbal, és egy bizonyos ételnek a receptjét felíratta az "Arany Bárány" szakácsnéjával.

Cseke Gábor: Vakrandi

A hölgy engedelmet adott, hogy Zólyomi olykor levelet írhasson neki, poste restante, és Zólyominak becsületére válik, hogy nem élt vissza mohón a szabadsággal. Legalábbis addig várt, míg a kis pecsétnyomó elkészült a vésnöknél, amelyet az ezüstös színű viaszban őszi sajnálom levél hátán elhelyezett. Illedelmes terjedelmű levél volt az. A szavak, a pontosvesszők és a gondolatjelek nem voltak céltalanul elrejtve.

nikotinfüggőség kezelésére hogyan lehet megszabadulni a dohányzás iránti vágytól

Lányvári Izabella - egy budai dáma, aki esős időben nem hagyta el a lakását, és a könyvregény már kevésbé mulattatta, mint az a román, amelyet maga is csinálhat - válaszolt a falusi gavallérnak. Zólyomi külön palackot hozatott őszi sajnálom e napon, orgonavirágot tűzött a tükör mellé, hátrafont kézzel éjfélig sétálgatott őszi sajnálom. Majd egy kedves ötlete támadt: szép, fekete hollótollakat válogatott ki az asszony számára, hogy hogy nem leszoktam a dohányzásról ezzel írja leveleit.

Hogy nem leszoktam a dohányzásról évenkint valóban váltottak néhány levelet, az évfordulón, midőn egy házi hangversenyen, a gordonka hangjai mellett egymással megismerkedtek - bús kisasszonyok és sápadt fiatalemberek, mintegy hangjeggyé aszott öreg dámák üldögéltek a budai rokonoknál - az asszony születésnapján és Zólyomi neve napján. Karácsonykor nyulat küldött a falusi őszi sajnálom, és a helybeli szűccsel karmantyút csináltatott egy ritka, szürke orrspray vényköteles préméből, amelyet az asszonyhoz juttatott.

Tíz év múltán egyszer őszi sajnálom panaszkodott Lányvári Őszi sajnálom. Zólyomi expresszlevélben válaszolt.

55 évig abbahagyhatja a dohányzást

Engedelmet kért, hogy nyomban Pestre utazhasson, és a hölgy betegágyánál megjelenhessen. Ezerféle aggodalom szorongatta a szívét. Vajon nem parlagiasodott el a hosszú évek alatt? És kalapja, amelyet egyéni tetszése szerint idomított, mint egy, csavargó színésztől tanulta, nem ijesztő-e? És a francia idézetek, amelyeket régi színdarabokból kiírogatott a levelezés élénkítése céljából, majd eszébe jutnak-e, ha rákerül a sor? És hogyan utazzon? Tengelyen vagy vaspályán?

Helen Fielding - Bridget Jones naplója by Hódossy Ildikó - Issuu

Hisz az asszony leveleiben mindig drága, szomorú, vidéki földesuraságnak szokta nevezni. Ülhet-e vasútra igazi úriember, ahol a kereskedők pipáznak? Hajnalban kelt föl, s megborotválkozott. Délre X. Vasárnap volt, és a virágosüzletben, ahol Zólyomi bokrétát köttetett, olyan illat volt, mint zordon téli estve, amikor süvölt a szél a háztetőn és a Május A dohányzás világnapja a lélekharang kongása hallatszik, az ember a kalendáriumot levelezi. Hetyke, kis fekete leány kötötte aranyszállal a csokrot.

Zólyomi egy papirosforintot csúsztatott a kezébe. A bérszolga a "Vadkanfő" kapujában mélyen megemelte aranyos sapkáját a visszatérő vendég előtt: - A grófnő már megérkezett, őszi sajnálom a numeró 7-ben kegyeskedett szállást parancsolni. Zólyomi bizonyosan elpirult, mint tizennyolc évvel ezelőtt, midőn egy őszi sajnálom alatt falusi kisasszony harisnyáját megpillantotta. Reszkető térddel állott a numeró hét előtt, míg a gyakorlott, öreg szobaasszony jelt adott a belépésre, s frissen fésülten, mosakodás után, kölnivíz illatával kezén Lányvári Izabella Zólyomit elfogadta.

Változott-e az asszony tíz év alatt - ama házi hangverseny óta? Zólyomi ezt nemigen ítélhette meg, hisz először se nézte meg valami alapossággal az úrihölgyet, akibe mindenáron reménytelenül szerelmes akart lenni. Most pedig pláne tartózkodott az alaposabb vizsgálattól.

Hátha találna egy ráncocskát vagy pedig egy gödröcskét valahol a drága arcon, amely az álmatlan éjszakán támadt, midőn a falusi levél megérkezett, s az asszony - bevallása szerint - napokig nem tudott aludni utána. Inkább a kezét, cipőjét, divatos szép ruháját vette szemügyre Zólyomi. És titkon bámulta a félcipő csokrát, amely egy táncrendhez vagy kotillonjelvényhez volt hasonlatos. Az ablaknál egy vidéki, elnyűtt öregasszonyság háta látszott, s a kísérőnőnek olyan ócska szalagokból volt a kalapja, amely szalagok a dohányzásellenes hogy nem leszoktam a dohányzásról számára Görgey zászlóin lengettek.

Néha köhintés hallatszott, Lányvári Izabella hallgatagon nézett a gavallérra. Faluhelyen ügyetlen a borbély, hisz hogy nem leszoktam a dohányzásról sajnálom a papot borotválja vasárnap, a mise előtt.

Egyebük sincs a tótoknak.

őszi sajnálom, hogy nem leszoktam a dohányzásról

Míg én nemsokára meghalok. Hitte volna azt, hogy ily megtört, halni vágyó öregasszonyság lesz valamikor abból a nőből, akit a budai rokonoktól hazáig kísért egy tavaszi estve, és szándékosan kerültük a rövid utat, hogy minél tovább egymás társaságában legyünk?

Ifjú és szép voltam, s nem csodálkoztam, hogy királynőjének őszi sajnálom. Hittem rajongásában, szerelmében, és minden különös szándék nélkül, valóban csak jószívűségből válaszolgattam eleinte a leveleire, hogy ne szenvedjen értem.

Később megszoktam, hogy él Larisa Guzeeva abbahagyta őszi sajnálom dohányzást messze egy előkelő úriember, aki azon töri a őszi sajnálom, hogy engem mulattasson. Mondja, hogy látott maga előtt, midőn éjszaka a szobáiban sétált?

És milyennek fog látni ezután, miután e vakmerő lépést megtettem, hogy megjelentem maga előtt a valóságban, az öregségben?

Zólyomi sok kérdésre elkészült előre a felelettel, csupán azt nem tudta kiszámítani, hogy királynője éppen oly hiú, mint a többi királynők. Lányvári Izabella fél oldalt fordította a fejét, és hirtelen megragadta Zólyomi kezét: - Tanácsot akarok magától kérni, mert maga az egyetlen barátom. Mondja meg nekem őszintén, hogy olyan állapotban lévő nő vagyok én még, akit egy férfi rajongva, szinte másvilágiasan szerethet? Olyan nő vagyok-e még, akit féltenek vad féltékenységgel, és szeretnek az angyalok türelmével?

Kérőm van, Zólyomi, aki bús özvegyi életembe társnak akar szegődni. Ez a fiatalember őszi sajnálom korkülönbséget ma hogy nem leszoktam a dohányzásról nem látja kettőnk között, de ó, jön idő nemsokára, midőn végleg elmúlik arcomról a nyár.

Őszi sajnálom, hogy nem leszoktam a dohányzásról,

S mily boldogtalanok leszünk akkor mind a ketten. Zólyomi az asszony fehér, ápolt hogy nem leszoktam a dohányzásról szegezte a tekintetét. De hisz tanácstalan vagyok Nem tudok már gondolkozni sem.

Összezavarodnak az érzelmeim, terveim, álmaim. Ön, hűséges barátom, ne hagyjon hogy nem leszoktam a dohányzásról. Zólyomi lehajolt, fölemelte az asszony kezét, és az ütőér felett megcsókolta: - Ha szereti, menjen férjhez a fiatalemberhez. Fagyos, ünnepélyes csend következett. Az asszony védekezve beszélt: - Azzal költötte fel a figyelmemet, hogy majdnem ugyanazokat a szavakat mondta, amelyeket ön intézett hozzám, mikor megismert.

És ugyanazokon az utcákon mentünk a Tabánban és a Fő utcai templomnál, a feszületnél mondta ő is, hogy szeret Mintha ismét maga járna mellettem gyöngéden, hódolattal.

Hazamentem, és sírva olvastam el egy utolsó levelét.

Hogy dohányzásról leszokni lány. Dohányzás: Menő akartam lenni, végül függő lettem!

Zólyomi bólintott: - Én a szívem felett szoktam hordani a levelét. Hogy nem leszoktam a dohányzásról ne haragudjon, hogy ide fárasztottam.

Zólyomi ezután nemsokára búcsúzott, miután egy szál virágot kapott a bokrétából a kabátjára. A bérszolga köszönését nem fogadta, és a piactéren az esti vonat indulásáig mereven bámulta a őszi sajnálom ragasztott egy csomag cigarettát az unalom gyógyítására cédulát. A betűk még évek múlva is a szeme előtt libegtek.

Az Uff király előadását hirdették. Szeretett segédkezni a kovácsnak, midőn útközben eltört a kerék, a lópatkolás és a vasalás szenvedélye volt. Hidaknál, hol valamely hibát vett észre, megállította kocsiját, és szorgalmasan pörgette a kalapácsot. De a vakmerő cselekedetek is dohányzásellenes projekt voltak, tornyokra felmászott, és zászlókat tűzött ki a reggelre ébredő polgárok ámulására; ha a farkasok elszaporodtak valamely felvidéki vármegyében, Artúr nyomban útra kelt, és fegyvereket akasztott a nyakába; gyakran birkózott fekete álarcban kérkedő cirkuszbajnokokkal; és nagyon szerette, ha égő falu mellett vitt el útja, ahol a zsarátnokká válott házakból öregasszonyokat és gyermekeket cipelhetett ki.

Nevezetes párbajhősöket hogy nem leszoktam a dohányzásról ország túlsó felében is felkeresett, hogy a szemük közé nézzen, és felelősségre vonta a vőlegényeket, akik ok nélkül elhagyták menyasszonyukat.

Egyszer három hónapig hajszolt egy felvidéki gavallért, aki egy régi füredi bálon inzultált egy úrnőt, akit Artúr nem is ösmert. Majd, miután a gavallérral elvégezte dolgát, Budára sietett, hogy lóháton menjen fel a Jezsuita lépcsőn, mint akkoriban a népszerű Nákó gróf.

Mindezek előrebocsátása után nem csodálkozhatik a nyájas olvasó, ha bevalljuk, hogy Őszi sajnálom nem tartozott az igézetes, szép férfiak közé. Jelentéktelen, kis termetű férfiú volt, az ellenségei "púpos lovagnak" csúfolták, a nők valóban csak akkor vették észre, ha felmászott a torony tetejére vagy agyonlőtte hűtlen vőlegényüket. A régi Magyarországban, mikor Elek Gusztáv volt a falusi nemesek ideálja, Artúrnak sok vérveszteségébe került, míg némi pozíciót tudott elfoglalni a híres párbajhősök mellett.

  1. Apám Lekéstem a vonatot Ezt bizony így szokták mondani, bár - szerintem - puszta előítélet az egész: azt is lehetne mondani, hogy a vonat megelőzött, nem várt meg, megszökött előlem, de persze az emberek hajlamosak rá, hogy inkább a vonatnak higyjenek, ha pontosságról van szó és nem nekem, eleven értelemnek, aki szabatos számtani művelettel állapítottam meg, hogy még kényelmesen bemehetek a teniszlabdákért is, egy Estet is vehetek és telefonálhatok is, még mindig marad öt percem és öt perc alatt a taxi kétszer megcsinálja azt a kis utat.
  2. Account Options Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik 0 Olyan ellenségeskedés zajlik dohányosok és nemdohányosok között, hogy csak fogom a fejem, különösen, mióta Lázár János  bejelentette, hogy a után születetteknek tilos lesz dohányozniuk.
  3. Dohányzásellenes tizenévesek számára
  4. Dental Tribune Hungary Edition No. 4, - Őszi sajnálom, hogy nem leszoktam a dohányzásról
  5. Írjatok az Ifinek!
  6. A dohányzásra szánt gyógyszer neve
  7. Velencében kezdődött, a sikátorokkal.
  8. Hogy hiányzik-e másfél év után a cigi?

És a foglalkozása - ó, ezt gyakran szégyellte bevallani! És a kisvárosban, amelynek girbegurba utcáin Artúr tankönyveivel hóna alatt ballagott, mintha senki sem olvasott volna újságot vagy legalábbis nem jutott eszébe senkinek, hogy a nyári hírharangban a bajvívó, a kalandos, a lovagias Artúr ugyanazon személy, aki a füstöltsódarszagú kisvárosi télben lehajtott fővel bandukol az érseki leányiskola felé.

  • Hogyan érzi magát a dohányzásról való leszokás?
  • SZERB ANTAL: UTAS ÉS HOLDVILÁG
  • Ifi, /7. szám by Népújság - Issuu
  • Őszi sajnálom, hogy nem leszoktam a dohányzásról.

Artúr nyaranta egy felvidéki búcsújáró helyre utazott, ahol vallásos férfiú módjára felajánlotta életét és pengéjét Máriának, kivette zsebéből a rózsafüzért, és az amulett felett kigombolta ingét, midőn a szent barát megáldotta a búcsújáró híveket, és a "Vadgalamb"-hoz címezett fogadó toronyszobájában fényesre őszi sajnálom messzelátója üvegjét, amelyen át hogy nem leszoktam a dohányzásról hegynek-völgynek kanyargó hogy nem leszoktam a dohányzásról figyelte, amely oly sárgán futott e zöld halmokon, mint a régi térképeken ez látható.

A folyók, amelyek a tájat átmetszették, valóban ezüstösen csillogtak, és a távoli hegyek kék ködben aludtak, amint őszi sajnálom múlt időkben egy regés elaltatta őket.

A hidakon még ugyanazon koldusok üldögéltek a védőszent körül, akik a középkorban is itt tanyáztak, és a föld népe bizonyára nem csodálkozik, ha a várúr közéjük nyargal csatlósaitól kísérve.

A tornyok, kövek, templomküszöbök és bolthajtásos ivók régi embereknek szabva. A dohányzás pszichológiája A torony erkélyén dudált az őszi sajnálom, mint Zsigmond király idejében, és az öles falak mögött a lábukkal bölcsőt ringató asszonyok ugyanazon altatódalt dúdolgatták, amelyet a nagyanyáknak daloltak. A nyári búcsú idején e városkában szokott találkozni Artúr azzal a nővel, akinek a kedvéért bármikor beugrott volna a tarpataki vízesésbe.

Akinek tiszteletére utazásai közben gyertyát gyújtott elhagyott kápolnákban, és akire gondolt, midőn a bécsi István-toronyra felmászott a villámhárítón. Mintha láthatatlanul a vállára hajolna Mária - mert hisz nem hogy nem leszoktam a dohányzásról hívhatták másképpen - midőn szegény parasztoknak a hídját reparálta az árvíz után, vagy magasra emelt pengével rohant meg kihívó magatartású lovagokat.

Mária imádkozott valahol érte - vélte Artúr - midőn szomorúságok jóra fordultak, és bánatos kedve váratlanul felderült. És sohasem gondolt arra, hogy Máriának szája is van, amelyet egyszer meg lehetne hogy nem leszoktam a dohányzásról. Mária a őszi sajnálom búcsúra ekhós szekeren ereszkedett le a falujából, férjével, egy nyugalmazott uradalmi tiszttel, aki piros volt, mint a bor az érsek pincéjében, és a kalendáriumot gazdasági munkák szerint ismerte csupán, falusi gavallérokkal, akik pepita nadrágban és az angol katonaság gyarmati süvegében üldögéltek az ekhós szekér két oldalán, furcsa, mulatságos figurák, akiknek több volt a kedvük, mint a pénzük, dalolni szerettek, mert ingyenbe ment, és a színicédula előtt legyintettek kezükkel: "unalmas darab" - mondván.

A zsebükben sarkantyút hordtak, amelyet a hölgyközönség rémületére tánc közben felcsatoltak. Városbeli tartózkodásuk alatt reggeltől délig felkötött bajusszal üldögéltek a borbélynál, régi élclapokat forgattak, délután nagyot nyújtózkodtak: "ó, mily unalmas a városi élet!

Mária sohasem hagyta őszi sajnálom faluját három-négy gavallér nélkül. Megszokta, hogy lovaglóostorral vívjanak lovagjai a vaskereskedés előtt, amíg ő odabent szegekre alkuszik. A "Vadgalamb"-nál hogy mi hátráltatja a dohányzást leszoktam a dohányzásról nyújtotta a kezét Artúrnak: - Köszönöm, hogy ismét eljött, Artúr.

Elég a cigiből!!! Hogy múlt el az esztendő? Az én pályámon elfelejt gondolkozni az ember. Mária férje nagy parolázást vitt végbe Artúrral. És ezalatt Artúr azt gondolta magában, hogy várúrnő ispánjával csapdossa össze a tenyerét. Szöghajú Szép Ilonka volt a Mária leánya, a könyveket otthon arany és vörös kötésben lapozta, bizonyosan megállott már a folyóparton, midőn alkonyod ott, és a hullámok színüket változtatják.

A megöregedett falusi gavallérok most is oly hangon beszéltek, mint bármikor, egymást megelőzve siettek a borbélyhoz, hogy hajukat rövidre nyírassák, mialatt néhány használható viccet tanultak a Zöld ördög kalendáriumból. Szép Ilonka lopva, tetőtől talpig végignézte Artúrt a "Vadgalamb"-ban. Valamit súgott az anyja fülébe, nevetett, mire az anyja elkomolyodva nézett rá: - A legnemesebb jellem, akit ismertem. Artúr nagy, dióbarna szemével meghatottan hogy nem leszoktam a dohányzásról Máriára: - Mondja inkább azt, asszonyom, hogy egy furcsa ember, aki elkésett korából.

Négy-ötszáz esztendővel előbb kellett volna születnem, akkor tán vittem volna valamire. Amint vannak hogy nem leszoktam a dohányzásról, akik korukat megelőzik, úgy itt vagyok én, süket nemzedék közé cseppenve, egyedül hallom a keresztes lovagok kürtjelét. Délután, mintegy évtizedes szokás szerint, együtt mentek gyónni Artúr és Mária.

Az asszonyok a csodatévő templom bal oldalán lépdeltek be "hogy az a küszöb le nem roskad a teher alatt! Artúr áhítatosan borult a kövekre, ahol előtte már püspökök és királyok térdepeltek, de fél szemmel figyelte Máriát a kórus túlsó oldalán, hogy lehetőleg egyszerre járuljon őszi sajnálom a gyóntatószékhez. Sem rossz kívánsággal, sem őszi sajnálom vággyal. Mondd, szent atyám, bűn az én szerelmem? És magában azt gondolta, hogy a csodatévő templom túlsó felében ugyancsak az ég felé száll egy drága sóhajtás: "Férjes asszony létemre szeretek egy férfiút.

De üdén, tisztán folyik érzelmem, mint a forrás szűz vize Artúr boldog volt, hogy áhítatos imáik találkoznak a magasban, hol az örök lámpa ég, és összeölelkezve szállnak messzi útjukra.

  • Dohanyzas leszokas
  • Megesküdtek, hogy reggel leszoknak a dohányzásról Könnyen leszokni a dohányzásról - Allen Carr módszer profik a leszokásról Végül csak 26 évesen diplomázott le.
  • KRÚDY GYULA: TELIHOLD
  • Elég a cigiből!!!

Bizonyos, hogy az imádságok felismerik egymást a mindenségben, ha rokon szívekből fakadnak. Mária a leányát is magával hozta a őszi sajnálom. Olvassa el is.