Folyamatos múlt (Past continuous/progressive)

Past Continuous/Progressive – Folyamatos múlt

 

Ha a folyamatos jelent már ismered, akkor a folyamatos múlt se okozhat nagy problémát. A folyamatos jelennel kapcsolatban itt:Angol folyamatos jelenidő – frissítheted fel az emlékeket.

Mikor használjuk?

Olyan múltbeli cselekvéseknél, amelyek egy bizonyos ideig eltartottak, de nem tudjuk, hogy pontosan mennyi ideig  vagy ez egyáltalán nem érdekes.

I was cooking – Főztem

I was eating – Ettem

Bizonyára látod, hogy magyarra pontosan ugyanúgy fordítjuk, mintha egyszerű múltat használtunk volna. A különbség abban rejlik, hogy ennél a használatnál a múltbeli cselekvés folyamata a fontos, nem pedig a pontos időpont. Nézzük meg példán keresztül:

What did you do yesterday at noon? – Mit csináltál tegnap délben?

I was making lunch – Ebédet csináltam

Szóval tegnap délben ebédet készítettél, de már tizenkettő óra előtt elkezdted a főzést és délben ez még javában tartott.

What did you do when Tom got home yesterday? – Mit csináltál tegnap, mikor Tom hazaért?

I made lunch for him – Ebédet készítettem neki

Itt pedig tudjuk a konkrét időpontot (még ha nem is „számszerűen”), hogy mikor kezdted el csinálni az ebédet (amikor Tom hazaért), semmilyen cselekvésnek nem voltál a folyamatában, így egyszerű múltat használunk.

Ne tévesszen meg, hogy magyarra általában ugyanúgy fordítjuk a két igeidőt (habár sok nyelvtanos példánál a folyamatos múlt és folyamatos jelen magyarra fordításánál az „éppen” szóval jelzik, hogy folyamatos igeidőről van szó, ez sokszor eléggé erőltetettnek hat), bizony van jelentésbeli különbség.

Időhatározó nélkül jelezhet egyfajta „folyamatos kibontakozást”.

It was getting darker – Egyre sötétedett

It was getting bigger and bigger – Egyre nagyobb és nagyobb lett

Nagyon gyakori, hogy egy mondatban együtt szerepel az egyszerű és a folyamatos múlt is. Ilyenkor azt fejezzük ki, hogy a cselekvés, aminél folyamatos múltat használunk korábban kezdődött, mint az a cselekvés, aminél egyszerű múltat használunk, és az egyszerű múlttal kifejezett cselekvés megszakítja a folyamatos múlttal kifejezett cselekvést. Példával pofonegyszerű:

I was watching TV when she got home – Tévét néztem, mikor hazaért

You were cleaning when he left – Takarítottál, mikor elment

Tehát nézted a tévét, mikor hazaért a barátnőd, de a tévét nem akkor kapcsoltad be, mikor hazajött, hanem előtte, és nem is hagytad abba a tévénézést, amikor hazajött, vagy pedig abbahagytad a tévénézést, amikor hazajött. A szövegkörnyezet egyértelműsíti, hogy melyik történt.

A másik példa pontosan ugyanez. Elkezdtél takarítani és már javában takarítottál, mikor a lakótársad elment, de nem hagytad abba, hanem folytattad a takarítást (de az is lehet, hogy abbahagytad).

Hogyan használjuk?

Remélem ez se fog nagy fejtörést okozni. A létige múlt idejű alakja (létigéről bővebben ITT: Angol létige) és aztán az ige jelen idejű melléknévi igeneve (tehát ige + ing).

Nézzük is meg hogyan működik kijelentő módban:

I was walking – Sétáltam

You were playing – Játszottál

He was eating – Evett

We were dancing – Táncoltunk

You were singing – Énekeltetek

They were arguing – Veszekedtek

Mint láthatod, a folyamatos jelennel ellentétben (am, is, are) a folyamatos múltnál a létigének csak két alakját kell használnod (was, were). Egyes szám első és harmadik személyeken kívül minden esetben „were”. Fontos különbség, hogy kijelentő módban nincsenek összevont alakok!

Tagadásnál viszont van. A folyamatos jelenhez hasonlóan itt is csupán annyi a dolgod, hogy beillesztesz egy „not”-ot a létige és az ige közé.

I was not working/I wasn’t working – Nem dolgoztam

You were not playing cards/You weren’t playing cards – Nem kártyáztál

A kérdések szintén nagyon egyszerűek folyamatos múltban:

Were we drinking? – Ittunk?

Was she reading? – Olvasott?

Szórend: létige – alany – (fő)ige

Tagadó kérdéseknél létezik összevont alak:

Were they not dancing/Weren’t they dancing? – Nem táncoltak?

Was he not singing/Wasn’t he singing? – Nem énekelt?

Azt javaslom, hogy inkább az összevont alakokat használd tagadásnál és tagadó kérdéseknél egyaránt.

Egyéb tudnivalók

Leírásoknál is lehet használni. Kicsit hasonló a narratívához, de itt nem történetet mesélünk el, hanem inkább lefestjük a helyszínt, körülményeket stb.

The wind was blowing and it was raining. Anna was knitting in the kitchen. Adam was sleeping. – A szél fújt és az eső esett. Anna a konyhában kötögetett. Ádám aludt

Lehet a folyamatos jelen múltbeli megfelelője.

She said, ’I’m working’

She said she was working

Ez egy példa a függő beszédre, tehát arra, amikor elmondjuk valakinek, hogy valaki más mit mondott. Ahogy látod ezt többféleképpen is meg lehet tenni, az egyik módszer (második példa), hogy egyszerűen múltba teszed azt, ami elhangzott (itt most folyamatos jelenből folyamatos múlt lett, egyszerű jelenből pedig egyszerű múlt lesz és így tovább).

Most pedig egy nem túl bonyolult, de annál viharosabb fogalom jön: „jövő a múltban”. Remélem rémlik, hogy folyamatos jelennel lehet jövőbeli megállapodásokat kifejezni. Nos, a folyamatos múlt hasonlóan működik, de vele egy múltbéli, ám jövőre vonatkozó megállapodást tudsz kifejezni. Nézzük előbb a példát a további magyarázat helyett:

He was packing because he was leaving that night – Csomagolt, mivel aznap este elutazott

Szóval pakolt, hiszen utazni készült. A lényeg az, hogy a tény, hogy elutazik már azelőtt el lett döntve, hogy pakolni kezdett. Nagyjából ezt jelenti a „jövő a múltban”.